Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2003. december 9.
Dec. 8-án Aradon is megalakult a magyarság együvé tartozásának eszméjét erősítő Rákóczi Szövetség. A Jelen Ház nagytermében több mint félszáz alapító tag választotta meg a helyi szervezet hét zászlóvivőjét (Cziszter Kálmán, Derzsi Csaba, Fekete Károly, Friss Panián Iván, Horváth Levente, Olasz Angéla és Szabó Mihály). Az eseményen jelen volt dr. Halzl József, a magyar nyelvterület számos településén fiókszervezetekkel rendelkező Rákóczi Szövetség elnöke. A jelenlevők Katona Tamás történésznek a Rákóczi-szabadságharc gazdasági és világpolitikai környezetével foglalkozó előadását hallgathatták meg, a szabadságharc kitörésének 300. évfordulóján. Az előadás után Dinyés László adta át az aradi zászlóvivőknek az alkalomra készült, II. Rákóczi Ferencet ábrázoló domborművet, amely Böszörményi Zoltán, Kuty Sándor és a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jött létre. /Megalakult az aradi Rákóczi Szövetség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2003. december 18.
A Romániai Írók Szövetségének temesvári szervezete ebben az évben is díjazta a legjobb könyveket. A 170 írót számláló temesvári szervezet tagjai közül tíznek adják át dec. 19-én a jutalmat. A díjazottak közül kettő magyar: a költészeti kategóriában Böszörményi Zoltán (Aranyvillamos című kötete a magyarországi Jelenkor Könyvkiadónál jelent meg), a másik magyar Sharf Erika, akinek író rövid prózát és verset tartalmazó kötete Nikolaus Berwanger-díjat kapott. /(P. M.): Az Aranyvillamos sikere. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./
2004. január 6.
Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat idei első könyveként látott napvilágot a Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjainak munkáit tartalmazó Életteremtők című kötet. Ez a könyv az erdélyi magyarság mai helyzetét mutatja be. Minden riporter fontosnak tartotta, hogy bemutassa az adott tájat is. /(Karácsonyi): Az Irodalmi Jelen Könyvek legújabb kötete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2004. február 27.
Február 26-án, Anavi Ádám 95. születésnapján került sor, a Nyugati Jelen szervezésében, arra a meleg hangulatú összejövetelre, mely Temesvár legidősebb költőjét köszöntötte. A házigazda, a református egyházközség nőszövetsége nyitott kapukkal és tárt karral fogadta a vendégeket. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvkiadó születésnapi ajándékként a Válogatott versek kötetével lepte meg a szerzőt. A könyvről Jámbor Gyula, Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese beszélt. Ezután a költő vallott életéről, munkásságának egyes szakaszairól. Végül Anavi Böszörményi Zoltán költő, könyvkiadó és főszerkesztő érdemeit hangsúlyozta. /P. M.: Isten éltesse a költőt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2004. április 16.
Temesváron a szép versek kedvelői és szerzői találkoztak. Pongrácz P. Mária ünnepélyesnek és barátinak a költészetnapi rendezvényt. Anavi Ádám, Böszörményi Zoltán, Eszteró István, Kiss András és Nagyálmos Ildikó versei hangzottak el a költők előadásában. /(Szekernyés): Költészetnapi találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2004. május 12.
Dr. Brauch Magda ny. magyartanár, nyelvművelő a vele készült beszélgetésben először dr. Ficzay Dénesre, Arad művelődési életének meghatározó személyisége emlékezett, aki Aradra vonatkozóan két lábon járó lexikon volt. Arad művelődési élete – Böszörményi Zoltán költő és sikeres vállalkozó bőkezű támogatása révén – nagymértékben fellendült. Ő alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns Jelen Ház komplexumot. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi. Az aradi magyar művelődési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzők munkáiból válogatott antológiákat adtak ki. – Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde nem kedvező, ezen Brauch Magda két kötete és tizenkét éve rendszeresen megjelenő nyelvművelő sorozata sem változtatott. A Tóth Árpád Irodalmi Kör keretében Beszélni nehéz! kör működött sokáig. A diákoknak évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenő városban hét esztendeje minden májusban sorra kerülő szórvány-szavalóverseny. /Bölöni Domokos: Munka után szeretek nyugodtan aludni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. június 17.
Jún. 16-án Aradon a Jelen Házban tartották az aradi származású Csép Sándor Két dráma /Concord Media, Arad/ című drámakötetének bemutatóját. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK) kiadója üdvözölte a jól ismert szerzőt, tévériportert. A kötet két történelmi drámát tartalmaz, Mátyás királyról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. /(nagyálmos): Két dráma egy kötetben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2004. június 26.
Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – harmadik szakasz című verseskötetét mutatták be Kolozsváron, jún. 24-én, a Bulgakov Kávézóban. A szerző személyes emlékeit dolgozta fel (bejárta az egész világot). /Ö. I. B.: Vállalkozó, mecénás és költő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2004. június 28.
Jún. 26-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az irodalmi közösség gondjairól tanácskozott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának vezetőjével, Sántha Attila elnökkel, Fodor Sándor tiszteltbeli elnökkel és a választmány tagjaival, Orbán János Dénessel, Böszörményi Zoltánnal és Márkus-Barbarossa Jánossal a Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében. A megbeszélésen az E-MIL vezetői ismertették szándékukat, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Irodalmi Alapot, és felkérték az RMDSZ vállalja az ehhez szükséges törvényes keretek megteremtését a vonatkozó jogszabály módosításával. A résztvevők elemezték a könyvterjesztés javításának lehetőségeit is. Ennek egyik eszköze a központi könyvlerakat létrehozása lenne. Markó Béla bejelentette: kérni fogja az RMDSZ megyei és helyi önkormányzati tisztségviselőitől és tanácsosaitól, hogy a költségvetésekbe jelentős tételként foglalják bele – különös tekintettel a magyar nyelvű kiadványokra – a könyvtári vásárlásokra szánt összegeket, valamint az irodalmi jellegű rendezvények támogatását. Az E-MIL képviselői elmondták, hogy szükségesnek tartják a különböző forrásokból származó támogatások összehangolását, és képviselőik bevonását a támogatásokat megítélő szaktestületekbe. /Párbeszéd a jövőért erdélyi magyar írókkal. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 28., 2758 sz./
2004. július 14.
Júl. 13-án Aradon, a Jelen Ház megnyílt Böszörményi Zoltán költő, újságíró, lapkiadó és üzletember Szinesztéziák című fotókiállítása. A fotók Európa szép műemléképületeit, egzotikus tájait, embereit mutatják be. /(nagyálmos): Egzotikus tájak – emberekkel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2004. július 31.
Önálló folyóiratként is megjelent a Nyugati Jelen napilap által kiadott 16 oldalas Irodalmi Jelen. Az augusztusi számban többek között Szőcs Géza, Olosz Lajos, Böszörményi Zoltán, Eszteró István, Farkas Wellmann Endre versei, Mészáros Sándor, Zöldi László, Lászlóffy Csaba, prózája, Csép Sándor transzszilvanizmusról szóló, vitaindítónak szánt írása olvasható. /Kapható az Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
2004. augusztus 4.
Másodszor rendezik meg a Regionális Simonyi Napokat, az emlékezések zajlanak, Debrecentől Gyuláig, Gyulától Simonyifalváig s azon túl is. A Simonyiak géniusza címmel visszaemlékezések, dokumentumok idézik meg a két Simonyi alakját. Több felkért előadót lehet majd hallani, köztük, Böszörményi Zoltán, Fried István és Sarusi Mihály. Aug. 7-én, az első napon lesz a hagyományőrző csoportok, táncosok, énekesek főtéri felvonulása Simonyifalván. /Hevesi József: II. Regionális Simonyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2004. augusztus 9.
A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2004. szeptember 7.
Böszörményi Zoltán költő, milliárdos-mecénás 1984-ben emigrált Kanadába, majd keményen dolgozva, a fél világot bejárva, üzleti tranzakciókkal alapozta meg vagyonát. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy jelentős vagyonát megossza erdélyi honfitársaival, úgy, hogy létrehozta Aradon a Jelen Ház kulturális központot. Böszörményi Zoltán összegezte életútját. Aradon érettségizett, egyetemre majd csak Torontóban járt, 35 évesen, a York egyetem filozófia karán szerzett diplomát. Elmenetele előtt két verskötete jelent meg otthon, az Örvényszárnyon és a Címjavaslatok. Kötete miatt megvádolták nacionalizmussal, irredentizmussal. Ilyen körülmények között szökött el az országból. A kilencvenes évek elején Böszörményi megvett egy fényforrást gyártó gyárat Romániában. A gyár felfutott, tavaly, amikor eladta a részvényeit, 100 millió eurós forgalmat bonyolított le. Úgy érezte, ha a Jóisten jelentős vagyonhoz juttatta, akkor erkölcsi kötelessége vagyona egy részét visszajuttatni társainak. Aradon fölépített egy kultúrotthont, amely felszerelésekkel együtt két és fél millió dollárba került. Ez a Jelen Ház helyet ad a Jelen Könyvek könyvkiadójának, az Irodalmi Jelen szerkesztőségének és a Nyugati Jelen régiós napilapnak, amely Arad, Hunyad, Krassó- Szörény, Fejér és Temes megyékben jelenik meg. „Úgy éreztem, hogy ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem, a szórványmagyarság asztalára téve naponta ezt a lapot” – vallotta. Az Irodalmi Jelen negyedik éve jelenik meg, s tízezres példányszámával, 4980 előfizetőjével a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi lapok közé tartozik. A Jelen Ház még helyet ad egy színháznak is. Megpróbálta az aradi magyar színház újraélesztését is, de nem sikerült állandó színész-társulatot létrehoznia, ezért pillanatnyilag befogadó színházként működnek. Jelenleg veszteség nélkül dolgozik a Nyugati Jelen napilap és a Jelen Ház. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – első szakasz c. munkája 1999-ben, az Aranyvillamos – második szakasz 2001-ben jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál, s 2004-ben látott napvilágot Kalligram-kiadásban az Aranyvillamos – harmadik szakasz. /Gál Éva Emese: Az aranyvillamos szakaszai. „Ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2004. november 8.
Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban tartották az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által meghirdetett novellapályázat díjkiosztó ünnepségét. Hat országból (Románia, Magyarország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Németország, Írország) 126 novella érkezett be. A zsűri elnöke, Bodor Pál beszélt a novellákról: az összes írás közül legalább 70-et a balsejtelem jellemzi. Bodor Pál szerint Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének, a novellapályázat elindítójának életútja is azt mutatja, hogy az erős akarat, az önbizalom és önismeret átsegít a nehézségeken. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kalligram Kiadó főszerkesztője, a zsűri tagja kijelentette: nem biztos, hogy a győztes írások a legjobbak. Az első díjat a gyergyószentmiklósi Gergely Edit költő, újságíró, másodikat a szerbia-montenegrói Nagy Farkas Dudás Erika, a harmadik díjat az erdélyi születésű, Budapesten élő Simó Márton nyerte el. Különdíjban részesült: Cseh Katalin (Kolozsvár), Molnár Vilmos (Csíkszereda), Botházi Mária (Székelyudvarhely), Csender Levente (Pilisborosjenő) és Balogh Róbert (Pécs). /Nagyálmos Ildikó: Az aradi magyar sajtó ünnepén átadták a novellapályázat díjait. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2004. december 3.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) 150 erdélyi írót tömörít, választmánya állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen magyar nemzet létezik, melynek tagjai millió szállal kapcsolódtak-kapcsolódnak egymáshoz és a magyar államisághoz. E nemzeten belül pedig értelmetlen dolog különbséget tenni magyar és magyar között. A kettős állampolgárság a magyar és magyar közti diszkrimináció lehetőségét szünteti meg. E tekintetben követendő példa a román állam, amely kérésre minden moldáviai és ukrajnai románnak biztosítja a román állampolgárságot. Az E-MIL választmánya: Böszörményi Zoltán, György Attila, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szávai Géza, tiszteletbeli elnöke: Fodor Sándor /Erdélyi magyar írók hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2004. december 9.
Ebben az évben is van magyar díjazottja a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének. Az elmúlt négy esztendőben minden évben osztoztak ebben a kitüntetésben a magyar írók. Anavi Ádám, Bárányi László Ildikó, Böszörményi Zoltán mellé most Bodó Barna zárkózott fel, aki a Talpalatnyi régiónk – Politológiai esszék (Komp-Press Kiadó, 2003) című kötetével nyerte el az elismerést. /P. M.: Irodalmi díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2004. december 13.
Tizenöt esztendeje, 1989. dec. 23-án jelent meg Aradon a Jelen c. napilap első száma. Az évek során az egykori megyei újság Nyugati Jelenné, öt megyét átfogó regionális napilappá vált, amely tulajdonos-főszerkesztője, Böszörményi Zoltán jóvoltából valamikor nem is remélt szintre jutott. Dec. 11-én – kissé előrehozva – a tizenöt éves évfordulót ünnepelték Aradon magyarországi vendégek, aradi, dévai, nagyenyedi és temesvári újságírók részvételével. /A Nyugati Jelen ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2005. január 24.
Január 24-én megjelent a Nyugati Jelen 4000. lapszáma. A napilap eleinte csak Arad megyébe, majd jó pár esztendeje fokozatosan Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyébe is eljut. A Nyugati Jelen az egyetlen napilap Romániában, amely egy kimondottan szórványvidéken a magyarság szolgálatát vállalta fel. Az újság az utóbbi években aligha jelenhetett volna meg tisztességes külsővel és megnövekedett oldalszámmal, ha nincs olyan önzetlen mecénása, mint Böszörményi Zoltán. Munkájukat abban a reményben folytatják, hogy szolgálni tudják a számbelileg megfogyatkozott és olykor hitében is megcsappanni látszó magyarságot. /Jámbor Gyula: 4000. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. február 1.
Harmadszorra jelent meg nyomtatásban a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – harmadik szakasz című verseskötete. /Harmadik kiadásban az Aranyvillamos. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2005. március 25.
Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. március 25.
A szeptemberben 95. életévét töltő Faludy György írót üdvözölhette március 24-én Aradon a közönség a Jelen Házban. A találkozóra Böszörményi Zoltán házigazda, Márkus Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész mellett eljött Anavi Ádám temesvári költő is, akinek 96. születésnapját februárban ünnepelték. A közel egy évszázadot át- és megélt Faludy mind az öt kontinensen megfordult, találkozott Einsteinnel unokatestvére, Szilárd Leó Nobel-díjas fizikus révén, együtt sörözött Karinthy Frigyessel, barátja volt Kassák Lajosnak és Márai Sándornak, sőt Picassóval is megismerkedett. Faludy a recski kényszermunkatábor borzalmairól is beszélt. 1941-ben érkezett Amerikába, másodszorra 1989-ben tért haza. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője ajándékkal lepte meg a költőt: a Korunkban 1930–40. között közölt Faludy-verseket és -fordításokat lefénymásolta és 64 oldalas kötet formájában átnyújtotta. /(nagyálmos): A Mester Aradon, először. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. április 4.
Kevés irodalmi lap büszkélkedhet azzal, hogy egy hónap alatt 14 helyszínen tart bemutatkozót. Az Irodalmi Jelen /Arad/ számos magyarországi településre látogatott el, a közönség mindenhol örömmel fogadta a lap munkatársait. Március 29-én Szolnokon mutatkozott be Böszörményi Zoltán főszerkesztő, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes és Szőcs Géza. Kisújszálláson az Arany János Városi Könyvtárban még aznap várták a szerzőket. Március 30-án Debrecenben a Benedek Elek Városi Könyvtár adott helyet a rendezvénynek, aznap Berettyóújfalu következett. Március 31-én a Nyíregyházi Főiskolán, másnap Mátészalkán, a könyvtárban léptek a közönség elé. A 2001-ben alakult Irodalmi Jelenben eddig több mint 250 szerző közölte írásait, s több mint fél éve nem a Nyugati Jelen mellékleteként, hanem különálló irodalmi lapként jelenik meg, a 15 ezer példányból Magyarországon 5 ezer kerül a standokra. /(NI): Sikeres turnézárás Észak-Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2005. április 11.
Teltházas rendezvényekkel kezdődtek Temesváron a X. Bánsági Magyar Napok. Április 8-án a temesvári Egyetem Képző- és Iparművészeti kara hallgatóinak tárlatán harmincnégy ifjú alkotó mintegy száz szobrát, grafikáját, festményét és textíliáját Szekerényés János méltatta. Április 9-én tartották az Irodalmi Jelen Könyvkiadó verses-zenés estjét. A zsúfolt terem előtt, Sinka Károly temesvári származású szegedi színművész Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos c. kötetének verseiből mutatott be egy válogatást, a szintén Szegedről érkezett Forgó Nóra operaénekesnő és Koczka Ferenc zongoraművész megzenésített verseket adtak elő. /(Pataki Zoltán): Teltházas rendezvények a X. Bánsági Magyar Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. május 12.
Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét mutatta be Aradon május 11-én Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat kiadója és Orbán János Dénes, a könyv szerkesztője. A temesvári költő rövid idő alatt két könyvet tett le az asztalra. A garni találkahely, szálló, ahol az alkalmi, könnyű találkozások zajlanak. A szerző szerint a cím az új fuvallat, a pezsgő áramlat hatására született, s azt vallja: továbbélésünknek feltétele, a megfogantatásnak a pillanata a könnyű garni. Befejezésként felolvasták a kötetben szereplő szonettkoszorút. Május 12-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében Mészáros Ildikó tanárnő mutatja be Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét. /(nagyálmos): Könnyű találkozás a költővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2005. május 13.
Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./
2005. június 24.
Június 24-én nyílik és június 29-én zárul a negyedik alkalommal megszervezett Apáczai anyanyelvi tábor Aradon. A szórványban élő és csak fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülő 19 – borosjenői, fazekasvarsándi, pankotai, simándi, szapáryligeti és vingai – IV–IX. osztályos diák számára a házigazda aradiak változatos és színes programot állítottak össze. A tábor védnökei Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő és Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője. /(Kiss): Szórványtábor – negyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2005. július 7.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatos vita összegzéseként Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője kifogásolta, hogy sokan nem szólaltak meg a vitában, a Magyar Tanszék stb. a/ Láng Zsolt indulatosan visszautasította ezt a megállapítást. „Úgy gondolod, az Éneklő Borz eladta magát a hatalomnak?” „Salat Levente politikai alkuval lett az egyetem prorektora?” Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy az irodalmat nem intézményi szinten határozzák meg. A kívülállás mondatszerkezetével is lehet állást foglalni. /Láng Zsolt Kirohanó: Kedves Boróka! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ b/ Parászka Boróka válaszolt Láng Zsoltnak. Igenis vannak fórumok vannak, körök és céhek. Mivé lesz Kántor Lajos a Korunk folyóirat nélkül? Mivé lesz Böszörményi Zoltán a mecénás jelmez nélkül? Parászka nem fogadta el, hogy valamit már tíz éve leírtak. Szerinte a folyamatos jelenben kell írni. Nincs függetlenség, nincs kívülállás. Parászka szerint Erdélyben ma irodalmi-személyi kultusz van, reális irodalmi teljesítmények nélkül. /Parászka Boróka Benneálló: Hekaleitosz lábnyoma. Kedves Zsolt! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ c/ Kuszálik Péter nem ismeri el, hogy tévedett, bibliográfusként nem adott meg pontos évszámot. Valójában a Kántor-Láng könyv első kiadása nem 1973, ahogy ő írta, hanem 1971. Kuszálik megsértődött, mert Kántor Lajos irodalomtörténész nem hajlandó vele vitatkozni. Kántor Lajos grafománnak nevezte Kuszálikot. Erre Kuszálik válasza: Kántornak több könyve, tanulmánya jelent meg, mint neki. /Kuszálik Péter: Válasz és magyarázat. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./
2005. július 23.
Július 22-én a IV. Kisiratosi Falunapok első rendezvényeként Sarusi Mihály Szalbek-Iratos – Hatvan év a román–magyar mezsgyén című könyvét mutatták be. Ez a szerző ötödik könyve Kisiratosról és már készül a hatodik. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője elmondta: ez a könyv azért is fontos, mert itthonról, a magyar sorsról szól. Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes beszélt róla: “nem regény, nem dokumentumkönyv és nem riportkötet. A kritikusok egyszerűen dokumentum irodalomnak nevezik”. A szerző elmondta, hogy körülbelül tíz könyvet szándékszik írni Kisiratosról. Bár ő Békéscsabán született, családjának négyötöde kisiratosi. /N. I.: IV. Kisiratosi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
